Magyar Narancs - Tudomány - Valami mocorog a tányéron - Ehető rovarok

Ízeltlábúak nem segít

És megtörténhet az is, hogy egy idő után esszük, nem esszük, nem kapunk mást. A rovarevés a nyugati társadalmakban élők többsége számára egzotikus kultúrák megszokhatatlan szokása, melynek meghonosodása a mi féltekénken elképzelhetetlen.

Hollywoodi filmesek számára a ízeltlábúak nem segít feltálalása pusztán a riogatás egyik eszköze - lásd például a Káli-imádók gusztustalan vacsoráját ízeltlábúak nem segít Indiana Jones és a végzet temploma című örökbecsű blődliben és persze Drakula mindenkori Renfieldjének kényszeres rovarevését.

Igen ám, de mostanában új élelmezési stratégiák láttak napvilágot, melyek komolyan számolnak azzal, hogy az emberiség táplálék- azon belül is fehérjehiánynyal küzdő részét rovarokkal és más tápláló ízeltlábúakkal lakassák jól.

A FAO az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete például frissen publikált egy online is olvasható könyvet Edible Insects, azaz Ehető rovarok címen, amely összefoglalja, miért is kulcsfontosságú a rovarok szerepe az emberiség táplálásában, hogyan lehetne a rovarevést elterjeszteni, és milyenek az esélyei ízeltlábúak nem segít jövő rovarfarmjainak.

Pókszabásúak – Wikipédia

Nagyot koppan akkor Rovarevés szempontjából ízeltlábúak nem segít két részre osztható a világ. Az egyik talán nagyobbik felén nagy kedvvel és látható gusztussal fogyasztanak rovarokat és más ízeltlábúakat - a másik felén pedig undorral nézik e tevékenységet, s legszívesebben tudni se szeretnének arról, hogy milyen ropogós csemegék tűnnek el százmilliók, sőt talán milliárdok torkában. Pedig a kínálat igen jelentős: több mint kétezer, ízeltlábúak nem segít fogyasztásra is alkalmas rovart illetve tágan értelmezve ízeltlábút tartanak nyilván, melyeket a Föld országában ropogtatnak el napi rendszerességgel egzotikus európai, észak-amerikai éttermek tehát nem játszanak.

Itt rögtön tisztázni is kell a fogalmakat: az emberek által elkövetett ízeltlábú-fogyasztást görög eredetű kifejezéssel összefoglalóan entomofágiának nevezik, ám ezen belül megkülönböztethetünk szűken és tágan értelmezett rovarevést, elvégre nem minden ízeltlábú tekinthető egyben rovarnak is. Kíváncsi illetve más kulináris hagyományhoz szoktatott embertársaink ugyanis bogarakon, méh- és darázsféléken, tücskökön, szöcskéken, sáskákon, lepkéken, hangyákon, termeszeken kívül százlábúakat vagy pókszabásúakat például madárpókokat!

ízeltlábúak nem segít mi a teendő, ha a könyök ízületei fájnak

Itt említenénk meg, hogy a nálunk is bevett csemegének számító rák- garnéla- és a homárlakoma dacára, hogy ízeltlábúakról van szó természetesen nem tartozik az entomofágia körébe - bezzeg a velük rokon skorpiófélék elfogyasztása annál inkább.

Ízeltlábúak nem segít A rovar és fent emlegetett rokonai előnyére válik, ízeltlábúak nem segít szinte minden életkorában fogyasztható.

Páratlan lelet a legrégibb agykövület

Elméletileg a kifejlett példányt és a lárvákat egyaránt meg lehet enni - nyilvánvaló persze, hogy fajonként változik, melyiket jobb még fiatal korában bekapni, és melyiknél ajánlatos megvárni az ivarérett kort.

A rovart vagy egyéb ízeltlábúakat rendszeresen fogyasztók természetesen esküsznek arra, hogy a csúszómászók finomak, ízletesek, elfogyasztásuk valóságos étkezési ünnep. Az ízeltlábú-diétán élő közösségek gyarapodása amit csupán a rovarfogyasztáson kívüli tényezők képesek megakasztani arra utal, hogy soklábú barátaink ezenfelül még táplálóak is.

Mindezt megerősíti az élelmezéstudomány: az ízeltlábúak igen gazdagok tápanyagokban!

Ízeltlábúak, előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok

Szénhidrátok, fehérjék, élettanilag is kedvező zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és sok-sok láb található egy tálnyi rovarcsemegében. A táplálkozáskutatók azt is meg szokták jegyezni, hogy az emberi fogyasztásra is alkalmas rovarok jelentős része bővelkedik lizinben, ebben az esszenciális aminosavban, melyből amúgy csak keveset vehetnének magukhoz a tipikusan csupán gabonaféléket fogyasztók.

Éppen ezért lehet a rovar akár előételként, akár feltét gyanánt ideális kiegészítő olyan családok asztalán, amelyek más állati fehérjeforráshoz sajnálatos módon nem jutnak hozzá.

A tavaszi álganéjtúró külalakja és magyarországi rokonai A tavaszi álganéjtúró némi gyakorlattal könnyen azonosítható rovar. A kifejlett bogár az imágó testhossza 12—20 mm. A hímet és a nőstényt külsőleg szinte lehetetlen megkülönböztetni. Teste zömök, minden oldalról lekerekített, valamivel hosszabb, mint széles, erősen domború.

És ne higgyük, hogy a rovar e kultúrákban holmi undorral fogyasztott pótlék - mint nálunk volt a fakéreg meg a makk, roszszabb esetben a gyanúsan olcsó húsfélék élelmezési katasztrófák, éhínségek idején. Az a kulináris alaposság, ahogy a nagy tömegben rendelkezésre álló rovarármádiát elkészítik a gyors pirítástól kezdve a gondos fűszerezéssel kombinált főzögetésigarra utal, hogy a fogyasztók maguk is kifinomult ízlésű ínyencek.

Ízeltlábúak nem segít csak a chapuline-t, a mexikói szöcskét említenünk: ezt cserépedényben pirítják meg fokhagymával együtt, miközben lime-levet és agavéféreg-kivonattal kezelt sót adnak hozzá - a savanyú, fűszeres, sós szöcskét magában vagy például tlayudának nevezett tortillafélébe töltve fogyasztják. A világ számos nagyvárosában akár az utcán is rovarcsemegéhez lehet jutni: Kína, Japán, Indonézia éppen úgy jó példa erre, mint, mondjuk, Afrika vagy Latin-Amerika jó része.

Ám arra oda kell figyelni, hogy mit is evett utoljára a féreg - ha óvatlanul szedik, tálalják s fogyasztják, akár mérgezés vagy fertőzés is lehet a vége.

Páratlan lelet a legrégibb agykövület Dulai Alfréd

Utóbbi ellen általában jó a hőkezelés is, amely elpusztítja a kórokozókat, de a rovarok táplálékából származó toxinokkal szemben már nem mindig hatásos e módszer. Segíthet az alkoholos fertőtlenítés is: a mezcalosüvegbe rejtett féreg ízeltlábúak nem segít agavémoly hernyója már biztosan nem fertőz - igaz, a legendákkal szemben más hatása sincsen.

ízületi fájdalom nedves

Azután elhallgat A rovarfogyasztás kultúrája leginkább a trópusokon és ezenfelül még néhány szubtrópusi területen Kína, Japán, Mexikó terjedt el, s ez aligha véletlen: a kínálati oldal itt jóval erősebb.

Ennek természeti okai is vannak. A trópusi vidékeken az ízeltlábúak, ezen belül a rovarok is nagyobbra nőnek, ami tökéletesen érthető: a tüdő helyett tracheákon légcsőrendszeren keresztül zajló rovarlégzést kifejezetten segíti a magasabb külső hőmérséklet.

Valami mocorog a tányéron - Ehető rovarok

Nem véletlen, hogy olyan nagyra nőttek a rovarok a földtörténet korábbi a jelenleginél jóval melegebb periódusaiban. Ezenfelül a rovarok és más ízeltlábúak nem csupán hatalmas tömegben és fajtagazdagságban tenyésznek, de a "szüret" és a terméseredmények is jól prognosztizálhatók. Érdekes módon ezt épp a sáskajárások tudják megborítani - ezek ugyanis a lábujjak ízületi gyulladása vagy ízületi gyulladása nem kalkulálható tömegű, amúgy szintén ehető rovarral árasztanak el egy térséget - de a sáskát a menet közben bevetett kémiai szerek miatt már nemigen lehet megenni.

Főétel A rovarok ízeltlábúak nem segít e tájakon profik végzik, akik nemcsak azt tudják, hogy melyik kolóniát hol találják, hanem csontritkulás fájdalomcsillapítók mikor érdemes szüretelni a szöcskét például reggel, amikor a harmattól még nedves a szárnya, és egyébként is még hideg van a repüléshez.

Aktív része az egyrétegű hengerhámsejtekből álló hypodermis, amely a sejtnélküli kutikulát termeli. A hypodermis alatt a bazális membrán található.

A FAO viszont éppen ezen a mégoly profi és célratörő már-már az ember-rovar szimbiózis jeleit mutató gyűjtögetésen szeretne túllépni. A szervezet nagyra törő távlati terveiben már hatalmas ízeltlábú- rovar- bogár- pók- stb.

ízeltlábúak nem segít

Ezek felállítása előtt azonban nem árt átismételni, miért volt oly sikeres az újkőkor mezőgazdasági forradalma az eurázsiai civilizációk bölcsőjében. A sikeres háziasítás titkát az állattenyésztés historikusai szerint a következő pontokban lehet összefoglalni. Az ideális alanyok könynyen előállítható táplálékkal élnek nem véletlen, hogy a növényevők mindig is ízeltlábúak nem segít táplálékforrást jelentettek számunkra ; hajlandók fogságban szaporodni; gyors növekedési ütemet produkálnak; s megvan bennük a háziasítást eleve lehetővé tevő beállítottság is - ami megvolt a vadlovakban, de nem volt meg ízeltlábúak nem segít zebrákban Kívánatos még a viszonylag nyugodt természet hogy csordában se produkáljanak gyilkos, pánikszerű tülekedést és végül a világos hierarchia, ami azt segíti, hogy gazdáik, az emberek gyorsan kiválaszthassák a falkavezért.

első fokú térdízületek ízületi gyulladása

Nos, a fenti szempontok számbavétele után sem világos, hogy mely ízeltlábúak lehetnek a kiválasztási és háziasítási verseny győztesei, s mikor láthatunk majd istállóban, bogárólban legelésző szarvasbogarakat vagy hőscincéreket. De a rovarok háziasítása egyáltalán nem lehetetlen feladat - erre utal legalábbis a mézelő méhek és selyemhernyók példája.

Nem kap mást A FAO táplálkozási szakértői nem csupán a harmadik világbeli középosztály gyarapodásával egyre bővülő élelmiszer-fogyasztási igényekre, s a relatív fehérjehiányra szeretnének ily módon válaszolni. Az eddig notórius csirke- hal- disznó- és marhazabálókat ízeltlábúak nem segít átállítanák. Érveik között szerepel, hogy sokkal kisebb a rovaralapú fehérjetermelés ökológiai lábnyoma, mint, mondjuk, a nagyállattenyésztésé; az utóbbihoz képest jóval kevesebb vízfelhasználással és sokkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával is jár, ami nagyon fontos napjaink klímapánikja során.

Skorpiók a nyolclábú halálosztók

Azt se felejtsük el, hogy a melegedő éghajlatnak, már ha egyáltalán tartós lesz e tendencia, éppen a rovarok lehetnek az egyik haszonélvezői, melyek ismét egyre nagyobbra - netán egész tányért betöltő méretűre! Fontosak az élelmezéshatékonysági szempontok is. Kevesen tudják, de például egy jó bifsztek a tökéletes emésztés mellett is csak 10 százalékban épül be a szervezetbe - a selyemhernyó viszonta német csótány egyenesen 44 százalékban hasznosul a gondos elrágcsálás után!

Tartalomjegyzék

Desszert Tudják azért a FAO illetékesei, hogy nem a rovarfarmok hiánya vagy éppen a viszonylag hűvösebb de azért rovart bőven termő klíma az oka annak, hogy a tágan értelmezett nyugati civilizációban oly kevesen esznek ízeltlábút. A spontán, nem tudatos eseteket pl. Ilyen például a Szardíniában oly népszerű casu marzu, avagy férges sajt, ahol az erjesztés munkáját a sajtba juttatott lárvák a sajtlégy fiatal példányai végzik - és sokan nem is veszik a fáradságot, hogy kitakarítsák a szorgos férgeket e különösen lágy állagú sajt elmajszolása előtt.

A kulturális tabuk azonban nagyon erősek, még ha nem is minden vallás állított fel ilyen szigorú határokat. A zsidó hagyományban például a legtöbb féreg nem kóser - ízeltlábúak nem segít emellett definiáltak kóser, tehát ehető sáskákat is.

Navigációs menü

Hasonló módon az iszlám vallási jogban is megpróbálták elhatárolni az ehető halal és a nem ehető haraam ízeltlábúak körét - hol mindent kizárva, ami ciripel, hol kissé megengedőbben.

Azt kell mondanunk, hogy túl nagy a rovarevés előtt álló kulturális korlát a fejlett főleg nyugati társadalmakban, ahol már és még amúgy sem gond bevett fehérjeforrásokat találni, például csirkét, disznót vagy marhát. De az ellenérvek is figyelemreméltók: ki gondolta volna akár csak néhány évtizeddel ezelőtt, hogy nyugatiak milliói fognak nyers halat enni - márpedig a szusifogyasztás ma már szinte általánosnak mondható.