Ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása
A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór BD egy szisztémás vaszkulitisz az egész testre kiterjedő érgyulladásamelynek az oka nem ismert.
A nyálkahártyát az emésztő- és a húgy-ivar szerveket borító hártyában a nyálkát termelő szövet és a bőrt érinti, és a fő tünetei a kiújuló szájüregi és ivarszervi fekélyek, valamint a szemet, az ízületeket, ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása bőrt, a vérereket és az idegrendszert érintő tünetek. A BD Dr.
Hulusi Behçet török professzorról kapta a nevét, aki ben fedezte fel és írta le. A BD a világ egyes tájain gyakrabban fordul elő. Főleg a távol-keleti országokban pl. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában kevés esetet jelentettek. A BD a gyermekek körében ritka, még a magas kockázatú populációkban is. Összességében a betegség 20 és 35 éves kor között jelentkezik.
ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása Eloszlása egyenlő a nők és a férfiak között, de általában súlyosabb az utóbbiaknál. A betegség okai ismeretlenek. Nagy létszámú betegen a közelmúltban végzett kutatás alapján a genetikai hajlam némi szerepet játszhat a BD kialakulásában. Konkrét kiváltó okról nem tudunk. Számos vizsgálati központban folynak jelenleg is kutatások a betegség lehetséges okaival és kezelésével kapcsolatban.
A BD öröklésének nincs egyértelmű mintázata, bár bizonyos mértékű genetikai hajlam feltételezhető, különösen a korán jelentkező esetekben. A szindróma összefüggésbe hozható genetikai hajlammal HLA-B5különösen a mediterrán országokból vagy a Távol-Keletről származó betegeknél.
Beszámolták már olyan családokról, amelyek tagjai ebben a betegségben szenvednek. Megelőzhető-e a betegség? A BD nem megelőzhető, és az oka nem ismert. Szülőként se kevesebbet, se többet nem lehet tenni annak érdekében, hogy a gyermeknél ne alakuljon ki a BD. A szülő nem hibás azért, hogy a gyermeke megbetegszik.
Nem, nem fertőző. Szájüregi fekélyek: Ezek az elváltozások majdnem mindig jelen vannak.
A betegek kétharmadánál a szájüregi fekélyek a kezdeti tünetek. A gyermekek többségénél sok kis fekély alakul ki, amelyek megkülönböztethetetlenek a kiújuló fekélyektől, amelyek gyermekkorban gyakoriak. A nagy kiterjedésű fekélyek ritkábbak, és kezelésük nagyon nehéz lehet. Ivarszervi fekélyek: Fiúknál a fekélyek leginkább a herezacskón találhatók, kevésbé gyakran a péniszen. Felnőtt férfi betegeknél majdnem mindig heg marad utánuk.
- Kondroitin gyógyszer glükózaminnal
- Ezek a betegség általános leírását adják, és nem szükségszerűen jelzik a betegség valamennyi olyan jellemzőjét, amely a betegség esetenkénti klinikai diagnózisának felállításához szükséges.
- Reumatoid artritisz – Wikipédia
- Irodalom 1 Alapszabályok A betegnek már a kórkép korai szakaszában meg kell tanítani az önkezelést: az ízületi porcnak terhelésre van szüksége a megfelelő működéshez.
- Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb.
Lányoknál ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása a külső nemi szerveken alakulnak ki. Ezek a fekélyek a szájüregi aftákhoz hasonlítanak.
Gyermekeknél kevesebb ivarszervi fekély figyelhető meg a pubertás előtt. Fiúknál visszatérő heregyulladás orchitisz léphet fel. A bőr érintettsége: Különböző bőrelváltozások léteznek.
A pattanásszerű elváltozások csak pubertáskor után jelennek meg. Az eritéma nodózum vörös, fájdalmas, csomószerű elváltozás általában a lábszáron. Ez a fajta bőrelváltozás a pubertáskor előtt álló gyermekeknél gyakoribb. Patergiás reakció: A patergia többszörös allergia a BD-ben szenvedő betegek bőrének reakciója a tűszúrásra. Ezt a BD diagnosztizálására alkalmas tesztként is használják. Steril tűszúrás után az alkaron órán belül papula kiemelkedő, kerek kiütés vagy pusztula kerek, kiemelkedő ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása kiütés jelenik meg.
A szem érintettsége: Ez a betegség legsúlyosabb tüneteinek egyike.
A lányokat kevésbé gyakran érinti. A betegség mindkét szemre kiterjed a betegek többségénél. A szemek érintettsége általában a betegség kezdetétől számított 3 éven belül alakul ki. A szembetegség lefolyása krónikus, időnkénti fellobbanásokkal. Az egyes fellobbanások következtében bizonyos szerkezeti károsodás lép fel, ami fokozatos látásvesztéshez vezet.
A kezelés a gyulladás enyhítésére összpontosul, hogy megelőzze a fellobbanásokat és elkerülje, illetve minimalizálja a látásvesztést. Általában a bokát, térdet, csuklót és könyököt érinti, jellemzően kevesebb mint négy ízületet. A gyulladás ízületi duzzanatot, fájdalmat és merevséget, valamint mozgáskorlátozottságot okozhat.
Vitalitás az ízületi problémák
Szerencsére ezek a hatások általában csak néhány hétig tartanak, és maguktól megszűnnek. Ez a gyulladás nagyon ritkán okoz ízületkárosodást. Idegi érintettség: BD-s gyermekeknél ritka esetben kialakulhatnak idegrendszeri problémák. Jellemző tünetek: görcsrohamok, fokozott intrakraniális koponyaűri nyomás, ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása ezzel összefüggő fejfájás és agyi tünetek egyensúly- vagy járászavarok. Legsúlyosabb formái férfiaknál figyelhetők meg.
Némely betegnél pszichiátriai problémák is kialakulhatnak. A betegség a vénákat visszereket és az artériákat verőereket egyaránt megtámadhatja. A betegség gyakran érinti a vádli ereit, amelyek megduzzadnak és fájnak. Emésztőszervi érintettség: Ez különösen a távol-keleti betegeknél savó ízületi kezelés. A belek vizsgálatával kimutathatók az esetleges fekélyek. Néhányuknál enyhe lefolyású, nem gyakori szájüregi fekélyekkel és némi bőrelváltozással, míg másoknál a szemet vagy az idegrendszert is érintheti.
A fiúk és a lányok között is vannak bizonyos különbségek. Fiúknál a betegség általában súlyosabb lefolyású, és gyakoribb a szemek és az erek érintettsége, mint lányok esetében. A betegség különböző földrajzi eloszlása mellett a klinikai tünetei is eltérőek ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása világrésztől függően.
Gyermekeknél a BD ritkább, mint felnőtteknél, azonban a családon belüli esetek száma nagyobb az előbbieknél. Ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása betegség megnyilvánulásai pubertáskor után jobban hasonlítanak a felnőttkori betegségére. Általánosságban, néhány variációtól eltekintve a gyermekkori BD hasonlít a felnőttkori betegségre. A diagnózis főként klinikai tünetek alapján állítható fel. Ezek a kritériumok a következők: szájüregi fekélyek, valamint az ivarszervi fekélyek, a jellegzetes bőrelváltozások, a pozitív patergiás teszteredmény és a szem érintettsége közül kettő.
A diagnózis általában három évvel késik átlagban. A BD-re vonatkozóan nincsenek specifikus laboratóriumi eredmények.
Untitled Document
A BD-s gyermekeknek megközelítőleg a fele hordozza a HLA-B5 genetikai market, és ez a betegség súlyosabb formáival függ össze. Bizonyos etnikai csoportoknál a gyakorisága azonban kisebb. Az ér- és az idegrendszer érintettségének megállapításához az erek és az agy specifikus képalkotó vizsgálataira lehet szükség.
Mivel a BD egy több szervet érintő szisztémás betegség, a kezelésben szakorvosok szemorvos, bőrgyógyász és ideggyógyász együttműködése szükséges. A patergiás bőrteszt a diagnózis szempontjából fontos.
- Fájdalom a boka, mint kezelni
A Nemzetközi Vizsgálati Csoport International Study Group által a Ízületi betegségek prevalenciájának osztályozása vonatkozóan meghatározott osztályozási kritériumok között is szerepel. A vizsgálat során steril tűvel 3 szúrást ejtenek az alkar belső felén.
Reumatoid artritisz
Ez alig fájdalmas. A reakciót órával később értékelik ki.
A bőr fokozott túlérzékenysége szintén megfigyelhető a vérvétel helyénél vagy műtét után. Ezért a BD-s betegeken nem célszerű felesleges beavatkozásokat végezni. Kifejezetten a BD kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat nincs, bár vérvizsgálatokat végeznek más betegségektől való megkülönböztetés differenciáldiagnózis céljából.
Általában a tesztek eredménye azt mutatja, hogy a gyulladás kissé fokozottabb. A vizsgálatok mérsékelt vérszegénységet és emelkedett fehérvérsejtszámot mutathatnak ki. Nincs szükség a tesztek megismétlésére, hacsak a beteget nem tartják folyamatos megfigyelés alatt a betegség aktivitásának és az esetleges gyógyszermellékhatások az ellenőrzése céljából.
Számos képalkotó eljárás alkalmazható gyermekeknél az erek és az idegrendszer érintettsége esetén. A betegség csillapodhat remisszióde lehetnek fellángolásai is. Ezek egyensúlyban tarthatók, de nem gyógyíthatók. Mivel a BD okai ismeretlenek, nincs rá specifikus kezelés. A kezelési módok a különböző szervek érintettségétől függően változnak.
Az egyik véglet az, amikor a BD-s betegnek nincs szüksége semmilyen kezelésre. Másrészt vannak olyan betegek, akiknél a szem, a központi idegrendszer és az erek az ízületek könyökei fájnak, ha megnyomják miatt kombinált terápiát kell alkalmazni. A BD kezelésével kapcsolatosan rendelkezésre álló szinte kivétel nélkül felnőtteken végzett klinikai vizsgálatokból származnak. A leginkább alkalmazott gyógyszerek, hatóanyagok a következők: Kolhicin: : Régebben a BD szinte összes tünetére felírták, de egy nemrégiben végzett klinikai vizsgálatban bebizonyosodott, hogy hatásosabb az ízületi problémák és az eritéma nodózum kezelésére, valamint a nyálkahártyafekélyek csökkentésére.
Kortikoszteroidok: A kortikoszteroidok igen hatásosak a gyulladás kezelésében.